2017. augusztus 19., szombat

...mint a sánta kutyát

Nyári tábor. Az eredményes tanév teljesítéséhez kötelező részvétel megkövetelt.
A diákok minden nap a foglalkozások után otthonukba távoznak. Reggeli kezdés egész emberi, fél kilenctől indulnak a programok, mivel valamennyi résztvevő legalább 40 km távolságból érkezik. Értelemszerűen türelmet tanúsítunk.
Pontos érkezést kérünk. A nyolc órai létszámellenőrzés után a hatvan főből tizennégy, még mindig nem érkezik meg. Egyre idegesebben pillantok az órámra. Egyenként, vagy kisebb csoportokban lassan lassan szivárognak a diákok.
Fél kilenckor pontban megcsörren a telefonom:

- Elnézést kérek Kovács Pisti vagyok (17 éves!) Kukutyinból. Van egy kis problémám. Reggel nem indult az autó úgy tűnik az önindító tönkrement.

- De hát itt kellene már lennie!

- Tudom, tudom, de tönkrement az önindítóm. Most gyorsan elmegyek egy ismerősömhöz, akinek áll az udvarán egy ugyanilyen autó és megpróbálom átszerelni az alkatrészt.

- Nem értem. Hánykor kellett volna elindulnia ahhoz, hogy fél kilencre megérkezzen?

- Hát olyan hét óra körül.

- De, most fél kilenc van. Már kezdődnek a foglalkozások. Már nem elindulnia, nem megérkeznie, hanem részt vennie kellene. És mikor vette észre egyáltalán, hogy nem indul az autó?

- Az az igazság hogy kicsit elaludtam…

- Akkor nem lehetett volna egyből ezzel kezdeni?
 
forrás:pixabay.com

Csak azon csodálkozom, hogy egy ilyen megbízhatatlan és tapasztalatlan fiatal kölyök mellé, létezik szülő, aki be meri ülni gyermekét, pláne úgy, hogy nem egy kisvárosban furikáznak, hanem az országúton haladnak a reggeli csúcsban, tudva, hogy eleve késésben vannak és már csak kapkodva, vélhetően a közlekedési szabályok megsértésével, elsősorban gyorshajtással tudnak valamennyit lefaragni az időveszteségből.
Négy utasa is volt aznap reggel a járgánynak.


A történet tanulsága elsősorban nem a közlekedés biztonságának semmibevétele, hanem a tizenhét éves (vagy hamarább) korra kialakuló masszív, ugyanakkor gyerekes hazugság felépítménye. Jelszó: azonnal hárítani.
A legendák kreálásának jeles képviselője – nem csak azon napon – megvillantotta bájos képességeit, de minimális logikai összefüggést gyártani még képtelen volt. A felelősségérzet, mint ahogy a példa is mutatja alacsony szintű, kötelezettségvállalás hajlandósága gyerekcipőben jár.

Ehhez a típusú hazugsággal, mentegetőzéssel találkozhatunk még határidők lejárta után a következőképpen:
 
-elromlott a gépem

-tönkrement a winchesterem

-nem volt internetem (offline elkészíthette volna)

-kifogyott/beszáradt a festék (elektronikusan beküldendő feladatnál is.

-pedagógusnapra/szalagavatóra/csacsiavatóra gyakoroltunk stb.


Folytathatnám a végtelenségig a felsorolást, de nem teszem, hiszen a mindennapos hazugságok ugyanarról a tőről fakadnak. Ezt a tövet pedig úgy nevezik:éretlen személyiség. Ha érett személyiség hazudna, azt valószínűleg kifinomultsága miatt nem vennénk észre, vagy épen ellenkezőleg magas színvonala miatt észrevennénk ugyan, de nem ilyen bagatell élethelyzetekben, mint egy nyári tábor, hanem sajnos azon a mezsgyén, amelyet már a jog és nem a pedagógia fon közre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése